Advent a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnappal veszi kezdetét és egészen karácsonyig tart.
Advent első vasárnapja egyben a keresztény egyházi év első napja is! Az advent szó a latin Adventus Domini – Isten eljövetele kifejezésből származik, jelentése tehát: eljövetel. Advent idején a hívő ember megbánja bűneit, az összeszedettség és a szent fegyelem erényét igyekszik gyakorolni. Advent idején hajnali miséket is tartanak, a hívek gregorián dalokat énekelnek a dísztelen oltár előtt.
Az első adventi koszorút egy német lutheránus lelkész készítette, azaz inkább építette 1839-ben. Egy kocsikerékre 23 gyertyát állított fel és minden nap eggyel többet gyújtott meg közülük – hétköznap pirosat, vasárnap fehéret.
A mai adventi koszorú fenyőből, esetleg tiszafából készül. Négy gyertyáját négy vasárnap (vagy szombat este) kell meggyújtani. A gyertyák színe lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó gyertyát, ami pedig rózsaszín. A gyertyák fogalmat, személyt, közösséget is megtestesítenek, rendre:
- A hitet. Ádámnak és Évának elsőként ígért Isten megváltást.
- Reményt.. A zsidóknak Isten megígérte: a Megváltó közülük való lesz.
- Örömöt. Szűz Mária Megváltót, Fíút szült. Ezért a rózsaszín gyertya.
- Szeretetet. Keresztelő Szent János Krisztus – az önzetlen szeretet – eljövetelét hirdette az embereknek.